Vajon, hogy okozhat kárt egy Boeing 737 egy NG Saab 900-asban? Aki szeretné megtudni a választ, annak érdemes elolvasni Veres Viktor fantasztikus X-aktás nyomozását melyet először saját Facebook oldalán közölt “Spot helyett Anti-collision light, egy nyomozás részletei” címmel.
Bő másfél hete, október 22.-én este az egyik repülős csoportban belefutottam egy posztba, melyben a közzétevő fotókkal illusztrálva leírta, hogy egy ismerőse aznap reggel viszonylag komoly horpadásokat, festékhiányt (egészen a fémig lejött a festék!!!) és a legfontosabb: valamiféle –nem kevés- pirosas árnyalatú, áttetsző üvegszilánkokat talált a kocsija motorháztetején és a kocsi körül. (1. kép)
A csoportban egyből elkezdődött a találgatás hogy vajon mi okozhatta a rejtélyes kárt. A legtöbben valamiféle kisgép bal oldali pozíciófényére tippeltek, de Szabó Dániel és jómagam szinte egyszerre írtuk a poszthoz, hogy a törmelék színe sem stimmel (nem élénkpirosnak, inkább kicsit narancsosabb árnyalatúnak tűnt), de leginkább az üvegcserepek mennyisége és mérete miatt nem állt össze a kisgép-pozíciófény elmélet. Ez valami jóval nagyobbnak tűnt! (ráadásul előző nap volt az a hatalmas szélvihar, amely miatt én is kimentem Ferihegyre oldalszeles leszállásokat fotózni, vagyis nem valószínű hogy a 80+ km/h-s szépben kisrepülők repkedtek volna…)
Danival egyöntetűen egy úgynevezett “anti-collision light” borítása mellé tettük le a voksunkat, ez az a narancssárga villanófény, amely a repülőgépek törzsének alsó és felső részén villog, illetve néhány korábbi – főleg orosz- típuson (Tu-134, 154, Il-62, 76, stb.) a felsőt a függőleges vezérsík tetejére vagy a belépőélébe (pl. An-26) teszik.
Na, egyből el is indult nálam a vezérhangya….
Úgyhogy a posztoló segítségével szinte azonnal felvettem a kapcsolatot a károsulttal, Égő Ákossal, először írásban, majd telefonon, szóban is. Leghamarabb megkértem, hogy próbálja meg pontosítani-szűkíteni azt az időintervallumot, amikor ez a micsoda a kocsira kerülhetett. Valamint –mivel említette hogy az egyik szilánkon van valami foncsorszerű maradvány és mintha egy csavar furata lenne a törés egy részén- arra is megkértem, hogy ha mód van rá, küldjön egy közelebbi képet erről a szilánkról.
El is küldte (2.-es kép), később ez a szilánk volt az a nyom, amelyből az egész sztori kikerekedett.
Ezután megkértem Ákost, hogy készítsen egy olyan képet, amelyen egy lámpával átvilágítja az egyik, nagyobb szilánkot, mindezt azért, hogy egyértelműen kiderüljön az, hogy milyen színű is az üvegtörmelék.
Ez is elkészült és láss csodát: a szilánkok nem piros, hanem narancssárga színűek! Aznap este addig jutottunk, hogy Ákos az udvarukon lévő biztonsági kamera felvételeinek segítségével megpróbálja megtalálni a becsapódás időpontját. Hétfőn, október 25.-én aztán megtörtént az áttörés!
Ákos írt, hogy az egyik kamerán megvan a becsapódás!
Egészen pontosan 18:41:22.-kor látszik a kocsi orrának bal oldalán egy füstpamacs-szerű jelenség, majd néhány falevél megmozdul és valami leesik a kocsi mellé is. (3. kép, ami videó)
És mielőtt bárkiben kérdéseket vetne fel a felvételen látható időpont: a kamera órája téli időszámítás szerint jár, azért mutat október 21.-én egy órával kevesebbet. Viszont a perc, másodperc pontos, össze lett nézve mind a számítógépem, mind a telefon órájával, mindkettő ugyanis rendszeridőt használ. Vagyis a kamera órája pontos. Innentől kezdve egyszerű volt a dolog: csak meg kellett nézni hogy milyen gépek repültek akkor a környéken.
Nos, a becsapódás ideje+/- 3 percben mindössze két repülő ment el arra: egy Ryanair és egy KLM, mindkét járatot egy-egy Boeing 737-800 típusú repülőgép teljesítette. (4.-es kép, pirossal jelölve a becsapódás helye)
Egyből rákerestem a típus alsó AC light képére és…
Íme, oldalról így néz ki, amit az 5. képen (forrás: https://shop.boeing.com/…/aviation-supply/p/30-2506-3=77 és https://shop.boeing.com/content-images/30-2506-3=77_920.JPG ), felülről pedig úgy, mint amit a 6. képen láthatsz! Nézd csak a fekete matricát a búra tetején és nézd meg újra a 2. képet!
Ezután ismét beszéltem Ákossal, aki elmondta hogy épp akkor vannak nála a rendőrök, akik kissé tanácstalannak tűnnek, valamint elmondta hogy a „fő nyom szilánkon” a matrica bal széle rá van hajtódva a többi részére.
Azt javasoltam Ákosnak, hogy hajtsa vissza és alatta egy „L” betűnek kell látszódnia.
Visszahajtotta.
És -nahát micsoda meglepetés- egy „L” betű volt alatta. (7. kép)
És most nézd meg a 8. számú képet, ami egy videó, amelyen a szilánkról készült képet egy gyenge animációval beillesztve láthatod a búra tetejére… Figyeld meg a betűk típusát, az egymástól való távolságukat, az arányokat. Szerintem mindkettő matrica ugyanolyan típus.
És a bonus track: múlt héten szerdán, október 27.-én kimentem Ákosékhoz és kicsit keresgéltünk. Találtunk még egy nagyobb –és igen fontos- darabot a kocsitól kb. 10 méterre az utcán, a fűben, majd némi pillanatragasztó segítségével nekiálltunk összerakni a nagyobb darabokat, ennek folyamatát és a végeredményt a 9. képen láthatjátok.
Vagyis azt gondolom, hogy az eddigiek alapján nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy az üvegtörmelékek egy Boeing 737-800-as alsó, narancssárga villanólámpájának (anti-collision light) búrájából származnak.
Bár kimaradt rengeteg néhány mm-es szilánk, de az szerintem tisztán látható, hogy ez messze nem a teljes búra, hanem a rögzítésétől számítva legfeljebb a borítás felső fele.
Na eddig megvoltunk.
De melyik gép hagyhatta el és honnan?
A KLM gépe a nyilvánosan elérhető adatok szerint 19:41:28-kor.-kor, vagyis a biztonsági kamera által rögzített videón látható becsapódás után néhány másodperccel járt arra, pontosabban egy kicsit délebbre a darabok feltalálási helyétől, emelkedésben és akkor 10 750 láb (kb. 3300 m) magasan, 276 csomós (142 m/s, 511 km/h) sebességgel. (10. kép.) Nem akarok senkit untatni mindenféle számításokkal, de azt -remélem jól- kiszámoltam, hogy légüres térben egy tárgy kb. 28 másodpercig esik ilyen magasságból. Ha viszont a légkört is beleszámítjuk, akkor már sokkal bonyolultabb a dolog, ugyanis egyrészt minél lejjebb esik valami, a levegő annál sűrűbb, vagyis növekszik a légellenállás. Ráadásul a légellenállás a sebességgel arányban négyzetesen növekszik, valamint és főleg emiatt minden zuhanó tárgynak van egy végsebessége, amelyet szabadesésben nem képes átlépni. Ez a végsebesség aztán további dolgoktól is függ, ilyen a tárgy sűrűsége, tömege, formája, homlokfelülete, kezdősebessége, stb…
De azért van valami alap, amiből ki lehet indulni, ugyanis vannak egyéb dolgok, amelyek az égből hullanak alá, mégpedig pl. a meteoritok.
Micsoda véletlen, olyan ismerősöm is van, aki ezeknek az égből hulló köveknek az egyik legjobb szakértője Magyarországon.
Ő nem más, mint Kereszty Zsolt.
Fel is hívtam gyorsan és elmondtam a történetet, illetve megkérdeztem tőle, hogy egy ilyen méretű, formájú, stb. tárgy meddig eshet 3500-4000 méteres magasságból. Zsolt elmondta, hogy akár 2-3 percig is, ugyanis ez a tárgy a tömegéhez képest viszonylag nagy felületű, valamit a formája miatt össze-vissza bukdácsol a levegőben, és pont a nagy felület miatt még a szél is jelentősen eltérítheti. Elmesélte azt is, hogy volt olyan meteorit amelynek néhány kisebb (néhány gramm – pár tíz gramm) darabját a fő tömeg felrobbanásának helyétől visszafelé találták meg, ugyanis -bár a meteorit viszonylag nagy vízszintes sebességgel repült- a kisebb darabokat a kisebb tehetetlenségük miatt hamar lefékezte a légkör sűrűbb rétege és a szél tulajdonképpen az eredeti haladási irányukkal ellenkező irányba fújta el őket.
Ezek alapján jómagam azt teljesen kizártnak tartom, hogy egy 150 gramm körüli, viszonylag nagy felületű, vagyis viszonylag nagy légellenállású, össze-vissza pörgő tárgy néhány másodperc alatt leessen 3300 méteres magasságból, azt meg főleg, hogy visszarepüljön az időben.
Ráadásul ehhez a magassághoz még számoljuk hozzá a szelet, a hajtóművekből kiáramló gázsugarat, valamint azt a vízszintes távolságot, amellyel hamarabb -vagy az imént említett meteorithullásos példából kiindulva épp később- le kellett hogy essen a búra ahhoz, hogy az ~500 km/h sebességű, emelkedő repülőgépről oda essen, ahova becsapódott. Kizárt hogy akár 10-20 másodperc alatt leérjen.
Úgyhogy a KLM 737-esét szerintem ki lehet zárni, így egyetlen repülőgép maradt, ahonnan származhat a búra.
Ez pedig a Ryanair EI-DLE lajstromú repülőgépe, mely aznap este a cég FR 1024 járatszámú Budapest-Dublin járatát teljesítette. (11. kép) Ez a gép 19:34-kor szállt fel Ferihegyről, és 19:38:30 körül járt azon pont fölött, ahol becsapódott a búra.
A gép ekkor kb. 4000 méteres magasságban, 330 csomó (kb. 611 km/h,167 m/s) föld feletti sebességgel, 3000 ft/perc sebességgel emelkedett, vagyis igencsak lehetett légáramlat, amely képes volt letépni az -esetleg a felszálláskor történő nekifutás közben pl. egy felpattanó kavicstól megsérült/megrepedt/betört- alsó anti collision light üvegbúrának egy részét, amely aztán egyben zuhant és a kocsin tört darabokra. Ráadásul ekkor Biatorbágy fölött 4200 méteren -vagyis abban a magasságban, amely körül épp emelkedett a gép- viharos, közel 100 km/h sebességű szél fújt majdnem nyugati irányból, majd lejjebb, 3600 méteren szintén erős, de már déliesebb, 1500 méteren viszont már északnyugati irányból, és talajközelben szintén ugyanebből az irányból fújt az erős szél . (12. kép)
Vagyis ha a búra erről repülőgépről esett le, azt a szél zuhanás közben még ide-oda fújta is, plusz ott van még a légellenállás, tehát a becsapódás előtt szerintem simán eshetett akár majdnem 3 percig is.
És miért az alsó anti collision ligt-ra tippelek?
Azért gondolom hogy azért az alsó búra egy része esett le, mert egyrészt ez sérülhet meg a legkönnyebben egy felpattanó kavicstól vagy bármitől ami nekipattan/ütődik. Másrészt pedig ha a felső búra esett volna le, az valószínűleg a repülőgéptörzs felső részének és esetleg a függőleges/vízszintes vezérsíknak is nekicsapódott volna, márpedig ennek lett volna hangja amit az utasok és főleg a személyzet észlel, esetleg még valami meghibásodást is okozott volna, amelyet pedig a műszerek is jeleznek.
Erről pedig biztos lett volna már hír vagy egy utas beszámolója alapján, vagy pedig a repülési szakportálok, pl. az Avherald már írt volna róla.
Mindenesetre tennék rá egy nagyobb összeget, hogy a Ryanair EI-DLE lajstromú Boeing 737-8AS típusú repülőgépén 2021. október 22-23 környékén ki kellett cserélni az 5. képen látható alkatrészt, vagyis az alsó anti collision/beacon light villanólámpát.
Ugyanis az eddigieket összegezve jómagam a legnagyobb valószínűségét annak látom, hogy ez a repcsi volt az a gép, amely elhagyta az alsó anti collision light narancssárga színű búráját 2021. 10.21.-én este 19:39 körül valahol Biatorbágy térségében.
De persze ez nem egy hivatalos vizsgálat, mindössze néhány, rendelkezésre álló szilánk és nyilvánosan hozzáférhető adat összerakása után az egyik lehetséges és talán a legvalószínűbb megoldása az autón talált üvegszilánkoknak. 
A posztot a nemrég tragikus hirtelenséggel elhunyt Kővári László barátom, egyik mentorom és tanítóm emlékének ajánlom, aki korábban rengeteget segített amikor ilyesmi posztokat írtam. És akit most is felhívtam volna, ha még köztünk lenne. Ugyanis nélküled Laci nagyságrendekkel kevesebbet tudnék ma a repülésről.
A poszt megírásában nyújtott tanácsokért, segítségért pedig köszönet illeti Kereszty Zsoltot, Szabó Dánielt és persze Égő Ákost, akinek és családjának köszönöm a szíves vendéglátást és a türelmet.
Szerző: Veres Viktor