A Saab 900 Klub Magyarország Egyesület alapszabálya

A SAAB 900 KLUB MAGYARORSZÁG Egyesület alapszabályát a következőkben állapítja meg:

1. Általános rendelkezések

1.1. A SAAB 900 KLUB MAGYARORSZÁG Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) a 2013. évi V. törvény (Ptk.), alapján működő egyesület.

1.2. Az Egyesület neve: SAAB 900 KLUB MAGYARORSZÁG Egyesület
Az Egyesület rövidített neve: SAAB 900 KLUB MAGYARORSZÁG

1.3. Az Egyesület székhelye és címe: 2051 Biatorbágy, Hold u. 3.

1.4. Működési területe: országos.

1.5. Az Egyesület jogi személy.

2. Az Egyesület céljai:

2.1. Az Egyesület célja:

  • Szakmai és baráti fórumot teremteni a Saab gépjárművek megismerésének.
  • Kulturális tevékenység: kulturális rendezvények szervezése, részt vállalva Magyarország egész területén autós márkatalálkozók megrendezésében.
  • Szakmai önképzést biztosítani az egyesületi tagoknak és autós márkatársaknak.
  • Az Internet segítségével az egyesületi tagok és márkatársak informálása különféle autós és egyéb, a márkához kapcsolódó témában.
  • Az egyesületi tagok részére műszaki tanácsadás biztosítása.
  • A nemzetközi márkatárs kapcsolatok alapítása, ápolása.
  • Állagmegőrzés és restaurálás

2.2. Az egyesületi célok elérése érdekében

  • Összehangolja tagjainak a közös célok érdekében kifejtett tevékenységét.
  • Szervezi a svéd autókról szóló fórumait, rendezvényeket, találkozókat, konferenciákat.
  • A rendelkezésre álló eszközökkel segíti az Egyesület céljaihoz kötődő tudományos tevékenységet, ezek eredményeinek nyilvánosságra kerülését.
  • Rendszeresen karbantartja az egyesületi tevékenységet bemutató Internet honlapot, ahol híreket, információkat közöl, tájékoztatást nyújt minden közérdeklődésre számot tartható tényről.

3. Az Egyesület tagjai

3.1. Az Egyesület tagja minden olyan 18. életévét betöltött természetes személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, az alapszabályt aláírja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére. Tagot az Elnökség jogosult felvenni.

3.2. Az Egyesületnek jogi személy is tagja lehet, ha az Egyesülettel kötött megállapodásban annak alapszabályát elfogadja, vállalja az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében történő anyagi támogatást.

3.3. Az Egyesület tagjának javaslatára, az elnökség ajánlása mellett a Közgyűlés tiszteletbeli tagot vehet fel, aki kimagasló erkölcsi, anyagi támogatásban részesítette az Egyesületet, céljai elérése érdekében.

3.4. Az egyesületi tagság megszűnik a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, kilépésével, tagsági jogviszony egyesült általi felmondásával, ill. a tag kizárásával. A kilépést írásban kell közölni az Egyesület valamelyik tisztségviselőjével. A Közgyűlés titkos, minősített szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét, az Egyesület céljainak megvalósulását súlyosan veszélyezteti. Ha egy tag tagdíjfizetési kötelezettségének az esedékességtől számított 6 hónapon belül felszólítás ellenére sem tesz eleget, a 6 hónapot követően az egyesült a tagsági jogviszonyt írásban felmondhatja.

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. Az egyesület elnökének – bizonyítható módon – értesíteni kell a kizárni kívánt személyt a kizárás indokáról és a kizárás menetéről. A kizárás alá vont személynek lehetőséget kell adni, hogy szóban – egy közgyűlés keretében – vagy írásban előadhassa védekezését. Ha kizárás történik, a kizárt személyt – bizonyítható módon – értesíteni kell.

3.5. Az Egyesület rendes tagja

  • a) részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein;
  • b) választhat és választható az Egyesület szerveibe;
  • c) köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek;
  • d) jogosult a Közgyűlésen szavazati joggal részt venni. Jogi személy tagok, törvényes képviselőjük útján gyakorolhatják tagi jogaikat.

Az Egyesület tagjai részesülhetnek az Egyesület által nyújtott kedvezményekben. A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja. Az Egyesület tagja köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása érdekében: a Közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében. Az Egyesület jogi személy tagjai a jogiakt és kötelezettségeiket képviselőik útján gyakorolják, illetve teljesítik.

Az Egyesület természetes személy és jogi személy tagjai köteles tagdíjat fizetni. A következő naptári évre fizetendő tagdíj mértéke és annak esedékessége mindig az éves Közgyűlésen határozatban kerül megállapításra. A tiszteletbeli tagok tagdíjat nem fizetnek.

3.6. A tiszteletbeli tagok jogaira és kötelezettségeire a rendes tagok jogai és kötelezettségei vonatkoznak, azzal az eltéréssel, hogy a Közgyűlésen csak tanácskozási joggal vehetnek részt, valamint tisztségre nem választhatnak és választhatók. Továbbá a tiszteletbeli tagoknak joga van az egyesület minden programján részt venni.

4. Közgyűlés

4.1. Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A Közgyűlést az Elnökség hívja össze. A Közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni igazolható módon (azaz postai úton vagy a tag által az erre a célra megadott e-mail címre történő elektronikus megküldéssel; úgy, hogy a meghívók elküldése és a Közgyűlés napja között legalább tizenöt nap időköznek kell lennie. Évente egyszer rendes Közgyűlést kell tartani, és rendkívüli Közgyűlést kell tartani a tagok egyharmadának – a cél megjelölése mellett történő – kívánságára, az Elnökség határozata alapján, vagy a felügyelő szerv írásos indítványára. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A közgyűlésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. A meghívóban mindezeken felül a Közgyűlés idejét, helyét, továbbá határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlés helyét, időpontját kell megjelölni

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított3 naptári napon belül a tagok és az egyesület szervei a Közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a Közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a Közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

4.2 A Közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok több mint a fele jelen van. Ha a Közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt Közgyűlést az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt – Közgyűlés időpontját követően 1 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpontot, és a napirendi pontokat az eredeti Közgyűlés meghívójában is meg kell jelölni. A megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes az eredeti napirendi pontok tekintetében. A tagokat a meghívóban értesíteni kell, hogy távolmaradásuk milyen következményekkel jár, és a tagok ennek ismeretében dönthetnek a részvétel kérdésében.

4.3. A Közgyűlés – eltérő rendelkezés hiányában – határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A Közgyűlés a tisztségviselőket (vezetőket) titkos szavazással választja meg.
A Közgyűlés kezdetén meg kell választani az levezető elnököt, a két (2) szavazatszámláló személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezetőt, ill. a jegyzőkönyvet hitelesítő 2 tagot.
A Közgyűlésen elhangzottakról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető, valamint két jelenlévő hitelesítő tag ír alá.
A Közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálást követően szóban azonnal ki kell hirdetni, ill. a jelen nem lévő tagokkal a Közgyűlés jegyzőkönyvének megküldésével kell közölni. Ha a tag rendelkezik e-mail címmel, akkor a meghívót elegendő e-mailben megküldeni.

4.4. A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:

  • a) az alapszabály megállapítása és módosítása;
  • b) az évi költségvetés meghatározása; az éves gazdálkodásról szóló beszámoló elfogadása
  • c) az Elnökség évi beszámolójának elfogadása;
  • d) az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása;
  • e) tiszteletbeli tagok felvétele
  • f) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal.

4.5. A közgyűlésen történő szavazati jog gyakorlásának módja

Az Egyesület tagjai a Közgyűlésen szavazással hozzák meg határozataikat. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  • akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít;
    akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  • aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  • akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja vagy alapítója;
  • aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  • aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Ha az Egyesület egy tagja valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

4.6. Az alapszabály módosításához, tag kizárásához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata (minősített többség) szükséges. Az Egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges

4.7. A Közgyűlés döntéseiről az érintetteket a döntéstől számított nyolc napon belül az elnök írásban értesíti, illetve szükség esetén az Egyesület hírlevelében közzéteszi.

5. Elnökség

5.1. Az Egyesület képviseletét a Közgyűlés által választott 3 főből álló Elnökség látja el. Az Elnökség tagjai az ugyancsak a Közgyűlés által megválasztott elnök, az elnökhelyettes és a titkár.

A Közgyűlés mind az Elnökség tagjait, mind a tisztségviselőket 3 évre választja.

5.2. Két Közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a Közgyűlés hatáskörében. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő Közgyűlésen Elnökség köteles beszámolni.

Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések) és illető jogok vállalásáról – a Közgyűlés, ill. tagok felé beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett – dönteni.

5.3. Az Elnökség kéthavonta tartja rendes üléseit, amelyet az Elnök hív össze. Az ülésekre az írásos meghívót – a tárgyalni javasolt napirendekkel – az ülés előtt legalább hét nappal kell az elnökségi tagok részére eljuttatni. Az Elnökség határozatképes, ha azon az elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Az Elnökség döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

Bármely, az Elnökség döntésében érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.

Az Elnökség a tagság észrevételeit mindenkor köteles figyelembe venni, a Közgyűlés határozatainak megfelelően kell az intézkedéseket megtennie.

5.4. Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő.

6. Határozatok

6.1. Mind a Közgyűlés, mind az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az Elnökség jelenlévő minden tagja, Közgyűlés esetén további erre kijelölt két tag.

A Közgyűlést levezető elnök a Közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. A határozat csak ezt követően válik érvényessé. Az Elnök köteles mind a Közgyűlés, mind az Elnökség által hozott döntések naprakészen vezetni.

7. Az Elnökség tagjai

7.1. Az Elnök jogai és kötelességei:

  • vezeti, szervezi és képviseli az Egyesületet,
  • irányítja és ellenőrzi az Egyesület tevékenységét, gazdálkodását,
  • gyakorolja a munkáltatói jogokat,
  • intézkedik és dönt a Közgyűlés által a hatáskörébe utalt ügyekben,
  • összehívja a Közgyűlést,
  • kapcsolatot tart az Egyesület hazai és külhoni partnereivel.

7.2. Az elnökhelyettes jogai és kötelességei:

  • az elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesítheti az elnököt,
  • az elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén azonban a teljes hatáskörű
  • helyettesítéshez a Közgyűlés hozzájárulása is szükséges.

7.3. A titkár jogai és kötelességei:

  • az Egyesület pénzállományának kezelése,
  • a számlák kezelése és nyilvántartása,
  • a pénztárkönyv vezetése,
  • mindennemű visszaélési lehetőség gyanúja esetén az elnök értesítése.

7.4. Az Elnökség tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha az Elnökség tagja jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki az elnökségi feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. Az Elnökség ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet az Elnökség tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető továbbá az az Elnökség tagja az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet az Elnökség tagja az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

7.5. Az Elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

7.6. Az Elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

  • az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  • az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
  • az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.
    Az így összehívott Közgyűlésen az Egyesület tagjaik kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

8. Az Egyesület képviselete

Az Egyesület képviseletére az elnök, az elnökhelyettes és a titkár jogosultak hármójuk közül kettő együttes képviseletével. A képviselők rendelkeznek az Egyesület számlája felett is.

9. Az Egyesület bevételi forrásai és vagyona

9.1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Bevételét a tagsági díjak, megállapodás alapján átadott támogatások, felajánlások, pályázati úton nyert pénzeszközök és egyéb támogatások képezik. Az Egyesület gazdálkodása során nyereségre nem törekszik. Az Egyesület vagyona a rendelkezésre álló készpénzből, készpénzre szóló követelésből, valamint egyéb ingó és ingatlan vagyontárgyakból áll.

9.2. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok tagdíjbefizetéseik felett az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

Az Egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.

9.3. A tagsági díjakat az Egyesület elsősorban fenntartási-, ügyviteli költségek, valamint az Egyesületet terhelő járadékok és adók megfizetésére használja fel. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél támogatására, elősegítésére fordítja, az esetleges maradvány összegeket hasonló célok támogatására fordítja, rendezvényeket tart, melyek bevételeit a rendezvény céljában meghatározott körben használja fel.

9.4. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzleti év végével az Elnökségképviselő az egyesület gazdálkodásáról a Közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.

9.5. Az Egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult, továbbá az Egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

10. Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

11. Az Egyesület megszűnése

11.1. Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

  • az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
  • egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

12. Egyéb rendelkezések

12.1. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Záradék

A félkövéren szedett és dőlt betűvel jelzett módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt az Egyesület közgyűlése Biatorbágyon, a 2016. augusztus 19-án tartott Közgyűlésen fogadta el.

Alulírott Égő Ákos, mint az Egyesült elnöke aláírásommal igazolom, hogy a jelen Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalomnak.

Kelt, Biatorbágy, 2016. augusztus 19.